Márki-Zay Péter újévi köszöntőjét is a megszokott módon, Facebook-oldalán tette közzé. Amint arról még karácsony előtt beszámoltunk, árulók és miniszterelnökjelölt-csere után, Márki-Zay újabban szivárogtatóról beszélt.
Márki-Zay Péter szerint nem nőtt a Fidesz-tábor, hiszen a koronavírus megtizedelte az időskorú lakosságot
Köszöntőjében az ellenzék miniszterelnök-jelöltje kiemelte, hogy nem érti „mitől lett volna több szavazója a Fidesznek most, mint volt 2018-ban”. Mint fogalmazott, szerinte
a covid miatt is megtizedelt, időskorú magyar lakosság nagyobb része szavazott a Fideszre”,
de az előválasztáshoz csatlakozott fiatalok „nagy többségben kormánykritikusak”.
Az ellenzék miniszterelnök-jelöltje az elbukott Bajnaihoz és Botkához hasonlítja magát
A baloldali miniszterelnök-jelölt az előválasztás kapcsán elmondta azt is, hogy szerinte bárki, aki megkérdőjelezi az előválasztásnak az eredményét, az olyan folyamatot nyit ki, amely eddig már kétszer vezetett az ellenzék bukásához. „Ahogy annak idején Bajnai Gordon, később Botka László is éppen a sajátjai tűzében vérzett el.
Ők is megtapasztalták azt, hogy ebben a küzdelemben nem csak a Fidesz felől záporoznak a golyók, hanem hátulról is kapjuk azokat.
– fogalmazott Márki-Zay Péter. Szerinte ellenzékiek is csatlakoznak a Fidesz-kampányához, „vagy árulásból vagy ostobaságból”. Tehát az ellenzék miniszterelnök-jelöltje ott folytatja az évet, ahol abbahagyta.
Márki-Zay szerint pénzosztások a kormányzati intézkedések
„A példátlan méretű pénzosztogatás azt mutatja, hogy a Fidesz fél” – hangoztatta Hódmezővásárhely polgármestere. Márki-Zay Péter pénzosztásnak minősítette az olyan kormányzati intézkedéseket, mint a családi szja-visszatérítés, a minimálbéremelés, a 13. havi nyugdíj, a fegyverpénz, a fiatalok szja-mentessége, vagy a katonák és rendőrök béremelése.
A politikus továbbra sem tudja, miről szól a népszavazási kezdeményezésük?
Az újévi köszöntőjében a baloldali politikus álláskeresési járulékról beszélt. Ebből arra lehet következtetni, hogy Márki-Zay nem tudja, hogy miről szól a népszavazási kezdeményezésük. Az ugyanis a járadékról szól. A két fogalom között annyi a különbség, hogy a járulékot az állampolgárok fizetni, és nem kapni szokták – ilyen például a társadalombiztosítási járulék, amit a munkavállalók fizetéséből vonnak le. Ehhez képest az álláskeresési járadékot az éppen munkanélküli, álláskereső polgárok kapják az államtól törvényben meghatározott 90 napig.